2007/1.5

Levél Futásfalváról

Kedves Főtisztelendő Úr!
Mindenekelőtt kivánok Önnek és kedves híveinek áldott- boldog- szép Karácsonyt, a következő új évre pedig békét és jó egészséget!
Ez az év nem mulhat el a nélkül, hogy emlékeznék meg én is az 1956-os áldozatokról, hiszen édesapám is a megtorlás, a szekus verések áldozata lett. Futásfalvának is volt 56-os mártirja, Páll Gyula akkori rom. katolikus pap, akit azért vittek a Duna Csatornához földmunkára, mert nem jelentette föl a paptársát, aki valamilyen szervezkedésben részes volt. A Futásfalva papja is a Duna Csatornánál elszenvedett kínzások és embertelen bánásmód miatt szerezte azt a végzetes betegséget amely halálát okozta. Személyes javain úgy osztozkodtak az akkori nagyhatalmosok, mint Krisztus ruháin a hóhérai.
Legyen ádott az emlékük, akik akár életükkel fizettek, vagy hazájukból távozni kényszerültek, akik bármiként is szenvedtek a magyar hazáért, annak szabadságáért!

Most pedig igéretem szerint egy újabb helységet, várost szeretnék bemutatni, de az már nem olyan jelentéktelen település mint Futásfalva, hanem a Székelyföld leghíresebb, leghasznosabb fürdővárosa, Kovászna. Kovásznát egyetlen levélben nem lehet bemutatni, azért mert csak a legfontosabb dolgokat említem meg. A város Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között a háromszéki havasok ölében épült. (Futásfalvától 30 km). Régen határfalu volt Magyarország és Románia között. Itt halad át a kárpátkanyar vulkanikus eredetü törésvonala. Ez a földkéregnek egy nagyon mély törése,, itt tör fel a migrálnak nevezett gáz, ami a hegyek lábánál számtalan ásványvíz forrást eredményez. Nevét egy KO nevü harcostól kapta, aki a település fölötti erdőrengeteg csúcsán létezett vár ura volt. Eleinte Kovászna magyar falu volt, de az erdőrész felől idővel létesült egy román juhpásztorok által lakott település Vajnafalva. Így ma már vegyeslakosságu város lett és összeforrt Vajnafalvával. A várost hatalmas lombhullató és fenyves erdő veszi körül, mely gyönyörü látványt nyújt, de ennél nagyobb és hasznosabb vonzereje is van Kovásznának, hiszen a város belterületén és a közvetlen közelében száznál több borvízforrás van, ebben vannak a magánudvarokon levő kutak is. (A székelyek borvíznek nevezik az ásványvizet,de nyugodtan nevezhetnénk pezsgővíznek is, hiszen ezek a vizek pezsegnek, forrnak, lobognak,és a borhoz, szörphöz vegyítve kitűnő, de önmagában is kellemes ital.) Ezeket a borvizeket számos helyen gyógyfürdőként hasznosítják a városban, ugyan úgy, mint a száraz kigőzölgéseket (moffeták), melyek nagyon sok magánlakás pincéjében is megtalálhatók. Ezt doh-nak nevezik, halálos , folytó kéngáz, mely 1-2 lélegzetvétel után megfullasztja az embert. Ugyanolyan hatásu mint a torjai büdös barlangé. Különben ez a vulkánikus kéntelep egész Háromszék megye alatt végig húzódik. Ezt a kéngázt használják gyógykezelésre, mozgásszervi és reumás betegségeknél, úgy hogy ahol ez a kigőzölgés feltör, a beteg bele áll, percek alatt a testét kellemes melegség és zsibbadás járja át és az egész testben kellemes érzés árad szét. Lehajolni nem szabad , égő gyertyával vagy gyufával lehet megmérni, hogy meddig ér fel a gáz ( a láng kialszik a gázos részen). Ilyen vészes kigőzölgésekkel tele talajon fekszik az egész város, ezért a város területén több ilyen száraz mofetta is található. Esős időben erősebb a kigőzölgés.
A borvíz feltörések sokasága miatt a borvízkutak városának is nevezik Kovásznát, itt nem egy, hanem számtalan gyógyfürdő és gyógyszálló van, ahol szakorvos által előírt kezelésben részesül az odalátogató. A borvizek, attól függően, hogy milyen mélyről törnek fel , más és más kémiai összetételüek ,tehát hatásuk is különbböző. Itt kezelnek gyomorpanaszokat, szív és érrendszeri betegeket, női betegségeket, idegrendszeri panaszokat, hugyuti, endokrin és bőrbetegségeket. A város erdőbe nyúló felső részén müködik a ma már világhirű szívkórház, festői környezetben, nagykiterjedésü, modern felszereléssel és nagy hírü orvosokkal, személyzettel ellátott gyógyközpont, ahová a háromszéki székely ember leginkább csak a téli csendesebb időszakban tud bejutni kezelésre, úgy tele van a kórház külföldi vagy távolabbról érkező betegekkel.

A valamikori falut egy különös dolog növelte várossá, a település központjában levő Pokolsár, melyet már az 1567-es feljegyzések is említenek. Ez egy tombolva felfakadó vulkánikus forrás, régen a helyét változtatta, mert amikor kitört, a visszamaradó hatalmas, tátongó tölcsért több száz szekér kővel tömték el és így máshol tört a felszínre; mázsás köveket Iökve a magasba. Jelenleg ez a széndioxidtól bugyborékoló iszapos borvíz massza nyílása be van kerítve és a gázokat átengedő fedővel van ellátva. Régen ezt a gyógyhatásu iszapot reumatikus fájdalmak kezelésére használták és nagyhírű gyógyfürdőket létesítettek a Pokolsár körül. Ez indította be a falu várossá fejlődését.

A Pokolsár elnevezés nagyon találó, hiszen ha bele nézünk a mélybe, sűrű fekete iszapos massza bugyog, forr, morajlik, félelmet keltve az emberben. Utolsó gázkitörése 1984-ben volt, amikor is nagy riadalmat keltett nemcsak a turisták és gyógykezelésen ott levő emberekben is (akiknek nagy része a nagy morajlás, zugás hallatán elhagyta a várost) hanem a helyi lakosságban is. Az akkori kitörés nem volt veszélyes, nem árasztotta el a környéket.

Ennyi fért a mostani levélbe, de Kovásznáról még fogok írni, hiszen az egy rendkivüli város, ahol még sok szép látnivaló és érdekes dolog létezik. Gondolom ez az ízelitő is elegendő ahhoz, hogy aki nem járt a Székelyföldön, ide látogasson, hiszen leírni nem lehet azt a sok érdekességet, szépséget ami itt található. Ezt sem fotóval, sem leírással nem lehet úgy szemléltetni, ahogy a valóságban, szemmel látható, megtapasztalható.

Nagy tisztelettel Finta Etelka Futasfalva, 2006, nov.



Székely humor
1956-os: Az apa levelet ír a börtönben ülő fiának, panaszkodik, hogy nem tudja felásni a kertet, nincs hozzá ereje, pedig veteményezni kellene. A fiú válaszol a levélre:
" Kedves Apa ! Nehogy felásassa a kertet, mert oda rejtettem el a fegyvereket ."
Rövid idő után a Szekuritate emberei érkeztek az apa lakására és feltúrtak az egesz kertet, s mivel semmit nem találtak, elmentek.
A fiútól újabb levél érkezett;
" Kedves édesapám! Jelenlegi helyzetemben csak ennyit tudtam segíteni, de most már lehet veteményezni."

Mat helyzet:

A székely gazda lovai kárt tettek a szomszéd gazda földjén, mire a székely nem csak a kárt kellett megfizesse, de meg is büntették és arra kötelezték, hogy kerítse be a kertjét, hogy a lovak ne tudjanak kimenni.

Az ügy Biróságra került, ahol a székely így fakad:
- Nincs igazság! Ha az én állatom okoz kárt azt duplán meg kell fizessem és be kell kerítsem a telkemet!
A vadállomány, amely az egész Székelyföldet bitorolta, tönkreteszi az államé.
Az állam is kerítse be az erdőt!