2007/1.6

É L E T Ü N K B Ő L

Születések:

CSONKARÉTI Borka - Gergely és Szenner Hajnalka lánya, Luxemburg
LIPCSEI Romane -Jean Fraçois és Jacqueline Bastin lánya, Luxemburg
BORDESSOULE Sean Charles -Clement es Soldati Patricia fia, Vivegnis
( Mackovjak dédunoka)

Növekedjenek erőben, egészségben! Gratulálunk!

Elhunytak:

HEMI József 82 é Gombár Jolán férje; Wegnez
BERECSI Ferenc 74 é Piotek Mária férje: Saint Gilles
VILLÁNYI Ágoston 72 é Luxemburg
SZABÓ László 67 é Ganshoren
JORDÁN Hendrik 78 é Schoonbrood Julia férje ; Genk
MOLNÁR Sándor 85 é Tóth Mária és + Fröhlich Mathild férje Bever
PUNGUR Gyula 71 é Polleur
SZŰCS Ottó 73 é Villers le Temple elh.Magyarorszagon
SÓLYMOSI László 69 é Solyom Ilona férje; Algrange
SZIGETVÁRI Endre 78 é Antunovits Katalin férje;Chenée

Nyerjék el Urunknál az örök boldogságot és békét!

M i s s z i ó


Új missziós feladatot kaptunk KÁRPÁTI László atya személyében.
A Dél-Afrikai utcagyerekeket segíti áldozatos,odaadó apostoli munkával. A brüsszeli városmisszió alkalmával találkoztam vele és mindjárt 1000 eurót adtam át neki "előlegben" és igértem, hogy továbbra is segítjük. Így Kárpátalja, Erdély, Dél-Afrika a missziós területünk ahol segíteni akarunk,(együtt, karöltve híveimmel és barátaimmal: értük!)
NÁDOR Albert atyának is küldtem karácsonyi segítséget és Károly atyának Erdélybe, ő két gyermekotthont létesített.
,,YITHUBA LAMI” ,,Rajtam a sor!"

Kárpáti László, johannesburgi magyar misszionárius előadásai Brüsszelben és Leuvenben. A magyar nemzet felajánlása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének

“Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja!”
Ezt az antifónát századok óta imádkozza Krisztus egyháza: ma mi is ennek az antifónának szavait ismételve állunk itt, ezen a számodra oly kedves, kiválasztott földön, ó Mária, Égi Édesanyánk. (...)

Itt, Fatimában szobrot emeltek Szent István királyunknak, mert a hagyomány szerint ő volt az első, aki egy egész országot, egy egész népet ajánlott fel neked, Nagyasszonyunknak. Az ő felajánlását többen megújították a történelem során. Így tettünk magunk is, amikor 2004-ben Székesfehérvárott neked aján-lottuk fel az Europai Unióba belépnii készülő hazánkat. (...)

Amikor hazánkat és nemzetünket a te anyai oltalmadba ajánljuk, és könyörögve kérjük számára a lelki megújulás kegyelmét, ezt a felajánlásunkat is a te anyai Szíved szeretetére bízzuk. Mária szeplőtelen szíve, segíts legyőznünk a gonosz minden fenyegetését, ami a mai ember szívében oly könnyen gyökeret ereszt, aminek már ma is mérhetetlen következményei terhelik népünket és az egész világot,és ami a jövő útját egészen elzárni látszik előttünk!

Az éhínségtől és a háborúktó1
- ments meg minket!
Az atomháborútól, az emberiség beláthatatlan következményekkel járó önpusztításától és minden háborútól
- ments meg minket!
Az emberi élet, a fogantatás pillanatában kezdődő élet elleni minden bűntől
- ments meg minket!
A gyűlölettől és az ember istengyermeki méltóságának semmibe vetelétől
- ments meg minket!
A társadalmi, állami és nemzetközi igazságtalanságok minden megnyilatkozásától
- ments meg minket!
Isten parancsolatainak semmibe vételétől
- ments meg minket!
Minden törekvéstől, mely arra irányul, hogy az Istenre vonatkozó igazságokat kiirtsa az emberek szívéből
- ments meg minket1
A Szentlélek ellen elkövetett bűnöktől
- ments meg minket!

Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az
Isten szeretetében való jövő bizonyossága!
Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért! Amen.

Erdő Péter bíboros, primás, a MKPK elnöke II. János Pál pápa imája nyomán (részlet)
FATIMA - Nemzeti zarándoklat 2006 okt.18.

2007/1.5

Levél Futásfalváról

Kedves Főtisztelendő Úr!
Mindenekelőtt kivánok Önnek és kedves híveinek áldott- boldog- szép Karácsonyt, a következő új évre pedig békét és jó egészséget!
Ez az év nem mulhat el a nélkül, hogy emlékeznék meg én is az 1956-os áldozatokról, hiszen édesapám is a megtorlás, a szekus verések áldozata lett. Futásfalvának is volt 56-os mártirja, Páll Gyula akkori rom. katolikus pap, akit azért vittek a Duna Csatornához földmunkára, mert nem jelentette föl a paptársát, aki valamilyen szervezkedésben részes volt. A Futásfalva papja is a Duna Csatornánál elszenvedett kínzások és embertelen bánásmód miatt szerezte azt a végzetes betegséget amely halálát okozta. Személyes javain úgy osztozkodtak az akkori nagyhatalmosok, mint Krisztus ruháin a hóhérai.
Legyen ádott az emlékük, akik akár életükkel fizettek, vagy hazájukból távozni kényszerültek, akik bármiként is szenvedtek a magyar hazáért, annak szabadságáért!

Most pedig igéretem szerint egy újabb helységet, várost szeretnék bemutatni, de az már nem olyan jelentéktelen település mint Futásfalva, hanem a Székelyföld leghíresebb, leghasznosabb fürdővárosa, Kovászna. Kovásznát egyetlen levélben nem lehet bemutatni, azért mert csak a legfontosabb dolgokat említem meg. A város Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között a háromszéki havasok ölében épült. (Futásfalvától 30 km). Régen határfalu volt Magyarország és Románia között. Itt halad át a kárpátkanyar vulkanikus eredetü törésvonala. Ez a földkéregnek egy nagyon mély törése,, itt tör fel a migrálnak nevezett gáz, ami a hegyek lábánál számtalan ásványvíz forrást eredményez. Nevét egy KO nevü harcostól kapta, aki a település fölötti erdőrengeteg csúcsán létezett vár ura volt. Eleinte Kovászna magyar falu volt, de az erdőrész felől idővel létesült egy román juhpásztorok által lakott település Vajnafalva. Így ma már vegyeslakosságu város lett és összeforrt Vajnafalvával. A várost hatalmas lombhullató és fenyves erdő veszi körül, mely gyönyörü látványt nyújt, de ennél nagyobb és hasznosabb vonzereje is van Kovásznának, hiszen a város belterületén és a közvetlen közelében száznál több borvízforrás van, ebben vannak a magánudvarokon levő kutak is. (A székelyek borvíznek nevezik az ásványvizet,de nyugodtan nevezhetnénk pezsgővíznek is, hiszen ezek a vizek pezsegnek, forrnak, lobognak,és a borhoz, szörphöz vegyítve kitűnő, de önmagában is kellemes ital.) Ezeket a borvizeket számos helyen gyógyfürdőként hasznosítják a városban, ugyan úgy, mint a száraz kigőzölgéseket (moffeták), melyek nagyon sok magánlakás pincéjében is megtalálhatók. Ezt doh-nak nevezik, halálos , folytó kéngáz, mely 1-2 lélegzetvétel után megfullasztja az embert. Ugyanolyan hatásu mint a torjai büdös barlangé. Különben ez a vulkánikus kéntelep egész Háromszék megye alatt végig húzódik. Ezt a kéngázt használják gyógykezelésre, mozgásszervi és reumás betegségeknél, úgy hogy ahol ez a kigőzölgés feltör, a beteg bele áll, percek alatt a testét kellemes melegség és zsibbadás járja át és az egész testben kellemes érzés árad szét. Lehajolni nem szabad , égő gyertyával vagy gyufával lehet megmérni, hogy meddig ér fel a gáz ( a láng kialszik a gázos részen). Ilyen vészes kigőzölgésekkel tele talajon fekszik az egész város, ezért a város területén több ilyen száraz mofetta is található. Esős időben erősebb a kigőzölgés.
A borvíz feltörések sokasága miatt a borvízkutak városának is nevezik Kovásznát, itt nem egy, hanem számtalan gyógyfürdő és gyógyszálló van, ahol szakorvos által előírt kezelésben részesül az odalátogató. A borvizek, attól függően, hogy milyen mélyről törnek fel , más és más kémiai összetételüek ,tehát hatásuk is különbböző. Itt kezelnek gyomorpanaszokat, szív és érrendszeri betegeket, női betegségeket, idegrendszeri panaszokat, hugyuti, endokrin és bőrbetegségeket. A város erdőbe nyúló felső részén müködik a ma már világhirű szívkórház, festői környezetben, nagykiterjedésü, modern felszereléssel és nagy hírü orvosokkal, személyzettel ellátott gyógyközpont, ahová a háromszéki székely ember leginkább csak a téli csendesebb időszakban tud bejutni kezelésre, úgy tele van a kórház külföldi vagy távolabbról érkező betegekkel.

A valamikori falut egy különös dolog növelte várossá, a település központjában levő Pokolsár, melyet már az 1567-es feljegyzések is említenek. Ez egy tombolva felfakadó vulkánikus forrás, régen a helyét változtatta, mert amikor kitört, a visszamaradó hatalmas, tátongó tölcsért több száz szekér kővel tömték el és így máshol tört a felszínre; mázsás köveket Iökve a magasba. Jelenleg ez a széndioxidtól bugyborékoló iszapos borvíz massza nyílása be van kerítve és a gázokat átengedő fedővel van ellátva. Régen ezt a gyógyhatásu iszapot reumatikus fájdalmak kezelésére használták és nagyhírű gyógyfürdőket létesítettek a Pokolsár körül. Ez indította be a falu várossá fejlődését.

A Pokolsár elnevezés nagyon találó, hiszen ha bele nézünk a mélybe, sűrű fekete iszapos massza bugyog, forr, morajlik, félelmet keltve az emberben. Utolsó gázkitörése 1984-ben volt, amikor is nagy riadalmat keltett nemcsak a turisták és gyógykezelésen ott levő emberekben is (akiknek nagy része a nagy morajlás, zugás hallatán elhagyta a várost) hanem a helyi lakosságban is. Az akkori kitörés nem volt veszélyes, nem árasztotta el a környéket.

Ennyi fért a mostani levélbe, de Kovásznáról még fogok írni, hiszen az egy rendkivüli város, ahol még sok szép látnivaló és érdekes dolog létezik. Gondolom ez az ízelitő is elegendő ahhoz, hogy aki nem járt a Székelyföldön, ide látogasson, hiszen leírni nem lehet azt a sok érdekességet, szépséget ami itt található. Ezt sem fotóval, sem leírással nem lehet úgy szemléltetni, ahogy a valóságban, szemmel látható, megtapasztalható.

Nagy tisztelettel Finta Etelka Futasfalva, 2006, nov.



Székely humor
1956-os: Az apa levelet ír a börtönben ülő fiának, panaszkodik, hogy nem tudja felásni a kertet, nincs hozzá ereje, pedig veteményezni kellene. A fiú válaszol a levélre:
" Kedves Apa ! Nehogy felásassa a kertet, mert oda rejtettem el a fegyvereket ."
Rövid idő után a Szekuritate emberei érkeztek az apa lakására és feltúrtak az egesz kertet, s mivel semmit nem találtak, elmentek.
A fiútól újabb levél érkezett;
" Kedves édesapám! Jelenlegi helyzetemben csak ennyit tudtam segíteni, de most már lehet veteményezni."

Mat helyzet:

A székely gazda lovai kárt tettek a szomszéd gazda földjén, mire a székely nem csak a kárt kellett megfizesse, de meg is büntették és arra kötelezték, hogy kerítse be a kertjét, hogy a lovak ne tudjanak kimenni.

Az ügy Biróságra került, ahol a székely így fakad:
- Nincs igazság! Ha az én állatom okoz kárt azt duplán meg kell fizessem és be kell kerítsem a telkemet!
A vadállomány, amely az egész Székelyföldet bitorolta, tönkreteszi az államé.
Az állam is kerítse be az erdőt!

2007/1.4

2007: Árpád-házi Szent Erzsébet emlékéve
A felebaráti szeretet hőse


800 évvel ezelőtt, 1207-ben született Sárospatakon, II. András király és Gertrúd királyné Erzsébet nevü leánya, aki Árpád-házi és Türingiai Szent Erzsébet néven vonult be a történelembe és vált ismertté szerte a világon. Tisztelete és emléke a szentté avatása óta fényesen ragyog a keresztény hívek és a karitatív tevékenységet folytatók körében.

Olyan példakép számunkra, akinek áldott személye és a szeretetet sugárzó élethivatása ma is korszerű és létfon-tosságu, mert a szeretetre és a felebarát megsegítésére sarkallja a jószándeku embereket.

Alig négyéves, amikor a kis királylányt, a későbbi IV. Béla hugát 1211-ben eljegyezték I. Hermann türingiai őrgróf 9 évvel idősebb Hermann nevü fiával. A magyar királysághoz nem mérhető őrgrófságot valósággal elkápráztatta a kis mennyasszony gazdag és igen értékes hozománya. A leendő
anyós, a kedélytelen, anyagias szemléletü, őnző és igen sokszor gonoszkodó Zsófián kívül az egész udvar elég hamar megszerette a vidám természetü, játékos jó lelkü, aranyos kislányt. Zsófia ellenszenve mindvégig megmaradt Erzsébet iránt.

A költekező életmódot folytató, a zajos mulatságokat kedvelő wartburgi udvar sohasem vált igazán otthonává a magyar királylánynak. Erzsébet, ahogy növekedett, egyre inkább elmélyült az őszinte vallásosságban és az imádságban. Szerette a csendet és a magányt. A vilagias szórakozások, a tánc és a mulatságok helyett jobban kedvelte a lovaglást és a vadászatot. Már ekkor fogékonnyá vált a szegények, a betegek és az árvák iránt.
Hat éves korában tudta meg, hogy édesanyját meggyilkolták a pilisi hegyekben. 9 éves korában pedig váratlanul elhunyt Hermann, a vőlegénye. Zsófia asszony mindent elkövetett, hogy Erzsébet térjen haza a magyar ki­rályi udvarba. A 16 éves IV. Lajos, aki édesapja örökébe lépett és átvette az őrgrófság kormányzását, Zsófia asszony legnagyobb megdöbbenésére kijelentette, hogy ő fogja feleségül venni az elhunyt bátyja mennyasszonyát, mert tiszta szívből megszerette őt.

1221-ben tartották meg az esküvőt Wartburgban. A fiatal házaspárt mind­végig a tiszta szerelem, az izzó szeretet és a hűség szálai fűzték egymáshoz. Eszményi házasságban éltek. Erzsébet külső szépsége, lelke gazdagsága és mély vallásossága minden földi kincsnél többet jelentett Lajos számára. De Erzsébet is boldog volt, mert férjében eszményi társat kapott a Gondviseléstől. A fiatal őrgrófné már a gyermekét hordozta a szíve alatt, amikor a szülőföld utáni honvágy, a sportos élet és az új emlékek gyűjtése arra késztette őket, hogy ellátogassanak hazánkba. A királyi családdal való találkozás, a kedves helyek felkeresése örökre emlékezetes maradt Lajos és Erzsébet életében.

A látogatás után nemsokára megszületett az őrgrófság trónörököse, egy aranyos kis fiú, aki a keresztségben a Hermann nevet kapta. Sajnos, szüleihez hasonlóan, igen korán, 18 éves ko­rában meghalt. Az anyaság örömeit átélő Erzsébet ekkor már egyre többet imádkozik, sokat böjtöl, vezekel a magyar és a német nép bűneiért. Ostorozza magát és elmélyül a felebaráti szeretetben. Utazásai során felkutatja és támogatja a környék szegényeit. Fia születése emlékére menedékhelyet alapított az árva gyermekek számára.

Anyósa, mérhetetlen ellenszenvvel viseltetett a felebaráti szeretetet hősiesen gyakorló menye iránt, de férje mindenben támogatta Erzsébet karitatív tevékenységét. Második gyermekük: Zsófia 1224. március 28.-án született. Felnőve, V. Henrik brabanti herceg felesége lett. A fejedelmi pár a kislány születése emlékére hálaadásul egy 28 ágyas kórházat alapított a szegény be­tegek számára. A betegek ápolásában Erzsébet is tevékenyen részt vett. La­jos őrgróf halála után született meg a harmadik gyermekük, aki a szerencsétlen sorsú magyar királyné emlékére a Gertrúd nevet kapta. A kis árva grófnő Erzsébet életét követve, apáca lett. 1297-ben hunyt el Altenburgban, mint a premontrei nővérek apátnője.

Férje halála után a három gyermekes, fiatal özvegy élete a wartburgi várban gyökeresen megváltozott. A türingiai őrgrófságban az éhínség és a járvány tizedelte a szegényeket és a lakosságot. Erzsébet az ékszereit is eladta, hogy abból szervezze az őrgrófság élelmiszerellátását. Megnyitotta a magtárakat a rászorulók előtt. Gabonát és kenyeret adott a szegényeknek. A várban naponta 900 szegény kapott meleg ételt. A tartomány jó lelkü és vallásos asszonyait és leányait megtanította szőni, fonni és varrni, hogy az elkészült holmikkal segítsék a ruhátlan szegé­nyeket. Erzsébetnek ezt a csodálatos és sokrétü karitatív munkáját gyülölettel szemlélték a rokonai, különösen az anyósa, aki mindent megtett, hogy véget vessen a Szent jótékonykodásának. Ebből az időből származik az ismert Rózsa - legenda.

Erzsébet, aki az adott körülmények között továbbra is jótékonykodott, olyannyira gyűlöletessé vált az udvarban, hogy a rokonsága télvíz idején gyermekeivel együtt kizavarta a várból. A pápa és a magyar király közbenjárásának köszönhetően, végre rendeződött Erzsébet sorsa. Gyermekeit a jó szándékú barátaira bízta, akik főúri környezetben nevelték őket. Ő pedig Marburg várában telepedett le.

Az özvegyi ruhát, majd a ferencesek harmadik rendjének szürke öltözetét viselő, a kemény fizikai munkát végző, a sokat vezeklő, de mindezek ellenére a mindig vidám lelkületü Erzsébet olyan szép volt, hogy még II. Frigyes császár is szerette volna feleségül venni.

A sok munka, a súlyos betegek ápolása és a tudatosan vállalt vezeklő élet következtében, egészen fiatalon távozott az Égi Hazába, 1231. novemher 17-én. November 19-én helyezték örök nyugalomra Marburgban.

IX. Gergely pápa 1235. május 26-án, Pünkösd napján tette közzé Erzsé­bet szentté avatását. Szent Erzsébet életszentsége elénk vetíti a hőslelkü asszony emberi nagyságát és példamutató élete népeket és nemzeteket kapcsol össze napjainkban is a szeretet erős szálaival.

Marics József (Berzence)
Spiritus/ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA/ 2006 SZEPTEMBER

Ima Szent Erzsébethez

Ó, Szent Erzsébet, aki életedben oly bőven hintetted az irgalmasság rózsáit mások élete útjára, örvendeztess meg engem is jóságoddal és kérésem meghallgatásával! Viszonzásul megígérem, hogy a te dicső példád szerint ezentúl én is buzgón gyakorolom az irgalmas szeretetet és bőkezűséget szenvedő felebarátaim iránt, hogy így minél tökéletesebben betöltsem Jézus Szívének leghőbb vágyát: szeressük minden embertársunkat, amint Ő szeretett mindvégig mindnyájunkat. Ámen.

Az irgalmasság testi cselekedetei: Az irgalmasság lelki cselekedetei:

1, Az éhezőknek ételt adni 1, A bűnösöket meginteni

2, A szomjazóknak italt adni 2, A tudatlanokat tanítani

3, A szegényeket ruházni 3, A kételkedőknek jó tanácsot adni

4, Az utasoknak szállást adni 4, A szomorúakat vigasztalni

5, A fogságban levőket kiváltani 5, A bántalmakat békével tűrni

6, A betegeket látogatni 6, Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani

7, A holtakat eltemetni 7, Az élőkért és a holtakért imádkozni

Négy gondolat az "Igazgyöngy vagy Isten tenyerén" c. gyűjteményből

1. A szeretet utáni vágy minden emberben megvan. De csak akkor részesül belőlem ha ő is ad másoknak. Aki arról panaszkodik, hogy nem kap szeretetet, az rendszerint nem is ad.
2. Segítsünk akkor is, ha a rászoruló maga okozta magának a bajt.
3. Az ember szenvedésében mindig elkülönül a világtól. A szeretet azt jelenti, hogy közösséget vállalunk a szenvedőkkel.
4. Mindig, minden nap újra kell kezdeni. Tenni a jót, mert örömet szerez magunknak is, másoknak is. Tenni önmagáért a jóért, az örömért.

A gyertya

Légy olyan jó Anya,

mint egy kicsi gyertya!

Sötétben világíts!

Légy fény otthonodban...

Ha meleg kell! - Égj jobban!

Tűz kell a családodnak!

De egyet ne felejts!

Úgy jársz mint a Gyertya!

Melegít-világít,

Énjét adja másnak...

A lángja emészti...

Elég... és ellobban...!

De tudj róla:

Mint anya- nem éltél hiába...!

Tüzes Györgyné

2007/1.3

1956. október 23. a magyar forradalom 50-dik évfordulója tiszteletére rendezett ünneplések

Előző lelkészi levelemben röviden beszámoltan arról, mit jelentett számomra, milyen érzéseket vàltott ki 1956 október 23. a magyar szabadsàgharc.
A jelen levélben rövid képet szeretnék nyùjtani arról, hogyan emlékeztünk a lelkészség területén és keretében ezen eseményekről és egyébütt Belgiumban.

Liège-ben: 10 napos szép kiàllítàssal a vàroshàzàn. Liège-i művészeink festményei és a forradalom képekben és magyaràzatokkal francia nyelven, nagy tetszést arattak ! Köszönet a szervezőknek !
OKTOBER 22- én ünnepi nagymisével a püspöki helynök Urral ès a szépen restauràlt Saint Barthelemy ( Szent Bertalan apostol ) templomàban az ottani esperessel concelebràlva zenés kisérettel fiataljaink àltal ès orgonakisérettel szép énekeinkkel és hőseink megemlékezésére a hivek könyörgésével tették széppé, emlékezetessé a szentmisét. Utàna a Marie Thérèse iskola termében, nagyon szép ünnepi müsor került sorra : Zeneszàmok, énekek, versek, ünnepi beszéd müvészeink tolmàcsolàsàban ! Nagy élmény volt mindannyiunknak!

BANNEUX-ben, Október 31-én este több mint szàzan vettünk részt a gyertyàs körmenetben, a magyar keresztnél, ahol Rácz Sándor mondott szívhez szóló, megrázó emlékező beszédet, erős kézzel fogva a magyar keresztet, melynek felirata megdöbbentő emlékezés:
“MAGYARORSZÁG VÉRBEN” …

SEILLES-ben is emlékeztünk, ahol a magyar menekültek első tàbora volt. Szép emléktàbla lett helyeztünk el az iskola falàn, mivel a kaszàrnya màr nem létezik, lebontották. Az emléktàbla felirata:" En souvenir ed la lutte d’un people martyr pour la liberté, HONGRIE 23 Octobre 1956 et en remerciement de l’accueil chaleureux des réfugiés hongrois en Belgique et ici a SEILLES."

A fővàrosba, BRÜSSZEL-be is többször elmentünk emlékezésre: A Fötéren és a Vàroshàza nagytermében. Az egész orszàgbol érkeztek magyarjaink. – Szép megemlékező ünnepély volt a Rue Marcellis mozitermében is, a magyar hàz közelében. Szép emlék lett àllítva a magyar hàz udvaràn is, màrvàny oszlop, mely őrzi 1956 emlékét. OKT.22-én fàklyàs menet indult az ismeretlen katona sírjàhoz. Több mint 1000 ember, zömében magyar vonult fel az ünnepi mise utàn a Saint Michel et Gudulle katedràlisból.

NAMUR-ben az egyetem aulàjàban volt szép megemlékezés, majd utàna kiàllítàs és fogadàs...

LUXEMBURG-ban is ünnepeltünk október 29-én, sokan jöttek Észak Franciaorszàgból is a szentmisére és utàna az ünnepi megemlékezésre a teremben. Együtt ebédeltünk, és több mint 10 óràtól délutan 5-ig együtt voltunk, mélton emlékezve.

VILLERS-LE-TEMPLE-ban elkészült és elhelyezték az ötvenhatos menekültek valloniai emléktábláját. A tábla kétnyelvü, és a két Liège-megyei egyesület nevében állíttattuk fel vallon (belga) barátommal Adrien Lauranttal. Magyar rovásírás is van rajta, ami azért ritka Nyugat-Európában.

A tábla nagyon szép környezetben, egy templomos gentilhommiere egy katolikus templommal szemben van elhelyezve. A tábla máris megtekinthető: a környező földszini és földalatti építmények valamint a park a "vallon patrimoine" része. Nagyszerű környezet, kitűnő találkozóhely. (Nádasdi István)

Igy csak a nagyjàt vàzoltam, mivel több mint 20 megemlékezés, koncert, koszorúzàs volt, mint Limburgban és Gentben is, örülünk és örüljünk, hogy ilyen méltó és szép mòdon emlékezhettünk ! Köszönet a sokat fàradozo szervezőknek, segitőknek és résztvevőknek egyarànt. – Két emlékeztető verssel zàrom a beszàmolót :

"Egy fiú fekszik" (1956 után)

Egy fiú fekszik tövében a falnak

akiket legépfegyvereznek,

többnyire meg is halnak.

Egy fiú fekszik, pirosan csorog a vére

a senki-földje járda fekete kövére.

A fiú fekszik, vére már nem is veres,

Már megaludt, már nem is emberes.

A fiú arccal fölfelé fekszik.

Elúszik fölötte egy felhő és azt mondja:

"Ki lesz aki megmenekszik?"

A fiú fekszik, nem mernek sóhajtani

körül a házak, elmegy mellette egy

patkány és azt mondja: "Gyalázat".

Sik Sándor verse

Csak a szívek sírnak.

Miért nem sírnak az anyák, az özvegyek?

Hiszen árván maradt sok-sok magyar gyerek.

Magyar anyáknak nincsen könnye,

A könnyek is elfogynak, kiapadnak talán

Valahol mélyen csak a szívek sírnak,

Azért, hogy senki se lássa talán;

Valaki hallja, látja is a szív sirását,

Letörli csendben és közben vigaszt is suttog.

A holtak véréből virágzó fa zsendül

S rajta arany betükkel áll: Feltámadunk!

Iródott 1957-ben a megtorlások évében.

D. Rábaközi Mária

------------------------------------------------------------------------------------------------

Liège-i Püspök Urunk köszöntött így bennünket 1956 emlék ünnepén és más elfoglaltsága miatt helynökét küldte hozzánk. Üzenetüket itt közlöm teljességben. (Sajnos csak franciául)

Liège, le 15 octombre 2006

Cher Monsieur l´abbé Dobai,

chers frères et soeurs hongrois,

C’est encore avec émotion que je me rappelle que, début novembre 1956, nous avons écouté la radio pour suivre les événements qui vous ont fait quitter votre patrie. Je me rappelle également les appels lancés par le cardinal Mindszenthy et l’énorme solidarité mise sur pied chez vous en Belgique. Depuis lors la Hongrie a connu des années difficiles et enfin la libération du joug marxiste. Avec vous tous, je me tourne en ce jour vers le Seigneur pour confier à son amour tous ceux qui ont perdu leur vie ou bien encore leur liberté à cause de leur courage et de leur engagement pour la justice et pour la liberté.
Chers amis, puisse la commémoration de ces événements et de votre arrivée en Belgique être un encouragement pour renforcer encore votre sens de la justice pour tous les hommes. Puissiez-vous y piuser également la force de rester fidèles à votre foi chrétienne et de vivre votre foi en Eglise.
Que le Seigneur vous énisse tous, et plus particulierement « votre » abbé Alexandre Dobai qui se met signereusement à votre service depuis votre arrivée en Belgique.

Aloyse Jousten

Eveque de Liège

Chèr Père Dobai,

Cette célébration du 50-ème anniversaire de l’insurrection hongroise me procure l’occasion de vous remercier pour votre dévouement et votre générosité, votre foi et votre espérance du service des communautés hongroises en Belgiqueet particulièrement dans notre dicèse !
Recevez mes bien cordiales salutations

Alphonse Borras
Vicaire général

2007/1.2

A magyar misék rendje 2007 húsvétig Luxembourgban:

• március 25.-én délelőtt 11 órakor a gasperichi templomban mise
  + nemzeti ünnepünk
• május 13.-án délelőtt 11 órakor a gasperichi templomban mise + Octave körmenet

A magyar misék rendje 2007 húsvétig Belgiumban:

• április 1.-én délelőtt 11 órakor az eisdeni St. Barbara templomban mise. Virágvasárnap

• április 1.-én délelőtt 9:30 órakor a genki Hoevezaveli kápolnában
  mise. Virágvasárnap

• április 8.-án délután 16 órakor (húsvét napja) a Liège-i St. Servais templomban van mise

• április 8.-án délelőtt 11 órakor a Huy-i St. Remy templomban mise. (A templom a Huy-i kórház közelében van

• április 15.-én délután 17 órakor a Verviers-i Marie Médiatrice templomban van mise

• április 22.-én délután 16 órakor a Liège-i St. Servais templomban van mise

• május 6.-án délután 16 órakor a Charleroi-i "Home St. Joseph" kápolnájában van mise (Chaussée de Namur 2, Charleroi-Nord és Montignis sur Sambre határán a főúton)

• május 17.-én délután 16 órakor a Liège-i St. Servais templomban van mise. Áldozócsütörtökön- Urunk mennybemenetele napján
  

• május 20.-án délelőtt 10:30 órakor az Eupeni a St. Jozefsheim kápolnájában van mise

• május 20.-án délután 17 órakor a Verviers-i Marie Médiatrice templomban van mise

• június 3.-án délelőtt 9:30 órakor a genki Hoevezaveli kápolnában
  mise.

• június 3.-án délelőtt 11 órakor az eisdeni St. Barbara templomban mise.

• június 10.-én délután 16 órakor a Liège-i St. Servais templomban van mise

• június 10.-én délelőtt 11 órakor a Huy-i St. Remy templomban mise. (A templom a Huy-i kórház közelében van)

• június 17.-én délelőtt 10:30 órakor az Eupeni a St. Jozefsheim kápolnájában van mise

• június 17.-én délután 17 órakor a Verviers-i Marie Médiatrice templomban van mise

• június 24.-én délután 16 órakor a Liège-i St. Servais templomban van mise

A Szent Erzsébet Kör Gyűlései:

• április 17.-én kedden délután 14:30 órakor a Szeminárium termében
• május 22.-én kedden délután 14:30 órakor a Szeminárium termében
• június 5.-én Zárógyülés- egész napos- Havas István atya jön az elmélkedést tartani